Haiti időszámítás szerint, 11 óra körül (ami budapesti idő szerint délután 5 óra) érkeztünk meg. Ahogy begurult a kocsink a hatalmas betonfallal körülvett árvaház területére, csak úgy özönlettek felénk a kis fekete emberkék. Hihetetlen örömmel fogadtak bennünket,…

Dóri a mozgólépcső alján várt rám. Nem akart hinni a szemének, hogy tényleg megérkeztem. Azt hiszem ezt hívják megérzésnek, ugyanis én megérkeztem, de a csomagom elveszett. Direkt minden egyes átszállásnál utána jártam, hogy velem van e, ennek ellenére elvesztették. Persze…

A búcsúzás sosem megy könnyen, de búcsúzás nélkül még borzalmasabb lenne az elválás.  Nagyjából 32 órás utazás előtt álltam. El sem tudtam képzelni mindezt, hogy csinálom végig, csak egyetlen dologban voltam biztos, hogy Dóri ott fog rám várni az alagút…

Nyilvánvalóan nem lehet mindent egy varázspálca suhintásával elintézni, de ami sok az tényleg „sokk”. A magyar közigazgatás, amikor az ember már azt gondolja, ennél rosszabb már nem lehet, hát tud még rosszabb lenni. És ha még mindezt kiegészítjük egy kis emberi sutasággal…

  Dóri és a Hope Home A következő nap már közvetlen hívást kezdeményeztem a Haiti Köztársaságba és felvettem a kapcsolatot Papp Istvánnal. Megígérte, hogy este átküldi Dóri elérhetőségét, mégiscsak könnyebb lesz, ha egymással kommunikálunk. Az email, Dóri címével…