Itt ülni a haiti repülőtéren és várakozni a repülőre, ami pontot tesz életem egyik legnagyobb kalandjára és egyik legszebb 2 hónapjára, nem annyira cool. De, hogy itt lehetek, mert minden ellenszél ellenére kitartottam az elhatározásom mellett, hogy eljöjjek Haitire, az cool…

       A vasárnapok, majdnem minden héten úgy telnek, mintha csak nyaralnék, ráadásul ugye a Karib-tenger mellett nem kell a szomszédba menni a gyönyörű tengerpartért, a táncra sarkaló zenéért. Attól az apró részlettől eltekintve, hogy közben azért…

Mintha egyszer már megfogadtam volna, hogy nem halogatom a kellemetlen kötelezettségeimet a végtelenségig és tovább. Az élet, az a fáradhatatlan tanítómester, aki nem rest századszorra is megleckéztetni téged. És meg is fog. Még Haitin is. És te megint nem fogsz belőle tanulni. Jó…